1. Csütörtök
A jászberényi méneskari laktanyából kialakított hadifogolytáborban elkezdték szervezni az Ideiglenes Nemzeti Kormány számára a szovjetek által másodikként felállítani engedélyezett 1. honvéd „Rózsa Sándor” műszaki és távbeszélő-építő zászlóaljat.
A február 27-i színháznyitási rendelet után március 1-jén első színházi előadásként a Nemzeti Színház Kamaraszínházában Csokonai Vitéz Mihály Az özvegy Karnyóné című darabja került színre. A főépület súlyos sérüléseket szenvedett Budapest ostroma közben.
Sólyom László budapesti rendőrfőkapitány felállította a Politikai Nyilvántartó Irodát az „ellenséges személyek” nyilvántartására. Vezetője Péter Gábor lett.
A pápai nunciatúra megbízottja a Vatikán támogatásáról biztosította a szerveződő Keresztény Demokrata Néppártot.
Kezdetét vette az anyaországból beköltözött magyarok tömeges kiutasítása az ismét Csehszlovákiához tartozó Kassáról. A magyar családokat először internálótáborokba zárták, majd rendszerint 50 kilogrammos kézipoggyásszal áttették a magyar határon.
2. Péntek
A jugoszláv Népvédelmi Osztály (OZNA) emberei megjelentek Budapesten, és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) szovjet missziójának segítségével, valamint az általuk összeállított lista alapján megkezdték a háborús bűnökkel vádolt személyek elfogását.
3. Szombat
Megalakult a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Osztálya (Katpol). A katonai hírszerzés és az elhárítás egységes szervezetben működött, elsődlegesen belpolitikai biztonsági feladatai voltak. Tagjait egyéni felvételekkel biztosította katonák, csendőrtisztek, ludovikások, korábban a Vezérkari Főnökség 2. osztályánál szolgálatot teljesítők, a fegyveres ellenállásban résztvevők, valamint a politikai emigránsok köréből. Vezetője Pálffy György tábornok volt.
A Magyar Radikális Párt (MRP) megtartotta alakuló ülését. Az 1945–1949 között működő baloldali radikális párt ideiglenes intézőbizottságának tagjai Csécsy Imre elnök, Dabis László és Kende Zsigmond lettek.
A jugoszláv király háromtagú helytartótanácsot nevezett ki, amely 1945. március 6-án Josziő Broz Tito egykori partizánvezért bízta meg kormányalakítással.
4. Vasárnap
A debreceni hadifogolytáborban egy hónapi szervezés és a szovjetek által végzett politikai szűrés után megalakult az új magyar hadsereg első alakulata, a 6. hadosztály.
Finnország hadat üzent Németországnak.
6. Kedd
A Dunántúlon megindult a második világháború utolsó jelentős német támadó hadművelete, a Tavaszi ébredés. A 6. SS-páncéloshadseregnek és a 6. hadseregnek a Balatontól északra, az F hadseregcsoportnak a Dráva-hídfőkből és a 2. páncéloshadseregnek Nagybajom–Kaposvár térségéből kibontakozó offenzívája területek visszafoglalását és a zalai kőolajvidék megvédelmezését tűzte ki célul.
Kisházi Ödönt (SZDP) választották a Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) elnökévé.
Szovjet politikai nyomásra Romániában a király Petru Grozát nevezte ki miniszterelnöknek.
7. Szerda
Az 5271/1945. B. M. számú belügyminiszteri rendelet értelmében a polgármestereknek és alispánoknak 15 napon belül jelenteniük kellett a területükön lévő vagy újjáalakuló izraelita hitfelekezeti és más egyesületeket.
Petru Groza román miniszterelnök táviratban kérte Sztálint, hogy a román közigazgatást ismét kiterjeszthessék Észak-Erdélyre.
Újvidéken megjelent az Ifjúság Szava (a későbbi Ifjúság, majd Képes Ifjúság) első száma.
8. Csütörtök
Katonai adóként, a szovjetek ellenőrzésével újrakezdte adását a budapesti rádió.
A dachaui koncentrációs táborban meghalt Jahn Ferenc orvos, a modern magyar városszociográfia egyik úttörője.
A szovjet kormány – miután számára megfelelően átalakult a román kormány, – engedélyezte, hogy Észak-Erdélyben visszaállítsák a román közigazgatást.
London a csehszlovákiai magyarok kitoloncolásával kapcsolatban ismét bejelentette, hogy a kitelepítésekről a háború után a győztes nagyhatalmak fognak dönteni. A prágai kormány azonban nem vett tudomást erről.
9. Péntek
A Magyar Kommunista Párt (MKP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) vezetősége elfogadta a földreformról előterjesztett közös javaslatot.
Észak-Erdélyben a szovjet katonai közigazgatás helyét e naptól fokozatosan átvette a román közigazgatás.
10. Szombat
Vladimir Velebit jugoszláv külügyminiszter-helyettes ezt nyilatkozta Prágában: „A 300 ezer jugoszláviai magyarnak feleannyi magyarországi jugoszlávval történő kicseréléséről még nem döntöttünk, mert bevárjuk a csehszlovák–magyar lakosságcsere eredményét.” A valóságban jóval kevesebb „jugoszláv” élt Magyarországon.
13. Kedd
A román miniszterelnök, Petru Groza kolozsvári beszédében úgy fogalmazott, a demokratikus Románia az erdélyi magyarságnak is „szülőanyja” lesz. Az észak-erdélyi közigazgatás eddigre a szovjet katonai szervektől a román hatóságok kezébe került át. A fokozatos románosítás következtében 1946-ra a 11 észak-erdélyi megye közül csak Csík, Udvarhely és Háromszék élén maradt magyar főispán. A magyar többségű Kolozsvárott 30 ítélőtáblai bírója között már egy magyar sem volt. A Magyar Népi Szövetség Észak-Erdélyi Végrehajtó Bizottsága nevében Demeter János átadta Petru Grozának a „magyar dolgozók még megoldatlan problémáit” tartalmazó memorandumot. A szövetség azt kérte, hogy azokban a községekben és városokban, ahol a magyar kisebbség aránya meghaladja az 50%-ot, magyar nemzetiségűeket nevezzenek ki a közigazgatás élére. Továbbá azt szerették volna elérni, hogy a Vörös Hadsereg oldalán állítsanak fel olyan alakulatot, amelyben a magyar nemzetiségűek saját anyanyelvükön kapnak kiképzést, a magyarság szabadon használhatja nemzeti színeit és himnuszát. A földosztással kapcsolatosan azt kérték, hogy az elmenekült észak-erdélyi szászok földjeiből a magyarság számarányának megfelelő mértékben részesedhessen, a nincstelen székelyek néprajzi határuk szomszédságában, Nagy- és Kis-Küküllő megyében kapjanak földet. Végül a memorandum azt kívánta elérni, hogy magyar–román vegyes bizottság rendezze a kitelepítés kérdését.
14. Szerda
Harmadszor pusztította végig Érsekújvárt brit légitámadás. Az 1944–1945-ös légi csapásokban körülbelül 4 ezer lakos veszítette életét, az épületek kétharmada megsemmisült.
15. Csütörtök
Megszűnt a jászberényi, méneskari laktanyából kialakított hadifogolytábor.
16. Péntek
A Magyar Állami Operaház a Bánk bán bemutatásával kezdte meg előadásait a front elvonulása után.
Az utolsó német offenzíva elakadását követően szovjet támadás indult Bécs irányába.
17. Szombat
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány az 529/1945. M. E. számú rendelettel feloszlatta a politikai és katonai jellegű fasiszta szervezeteket, többek között az Etelközi Szövetséget, az Ébredő Magyarok Egyesületét, a Magyar Élet Pártját, a Magyar Megújulás Pártját, a Nyilaskeresztes Párt–Hungarista Mozgalmat, az Országos Vitézi Széket és a Turul Szövetséget. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány a 600/1945 M. E. számú határozatában elrendelte a 100 holdnál nagyobb birtokok, köztük az egyházi birtokok kisajátítását és kiosztását, kártalanítást ígérve. Elkobozták a nyilas és nemzetiszocialista vezetők, a Volksbund-tagok és a háborús bűnösök birtokait. Megváltás ellenében igénybe vettek és kiosztottak minden 100 holdon felüli úri és 200 holdon felüli parasztbirtokot, az 1000 holdnál nagyobb nagybirtokokat kisajátították.
18. Vasárnap
A Fegyverszüneti Ellenőrző Bizottság 26. számú rendelete alapján az önkormányzatoknak névjegyzékbe kellett venniük a szovjet katonaság által elszállított magyar állampolgárokat. A nemzeti bizottságok a névjegyzékek összeállításakor a hozzátartozóknak úgynevezett nemzethűségi igazolásokat adtak.
A Szent Koronát és a koronázási ékszereket Velemből osztrák (akkor német birodalmi) területre, a Mürzzuschlag melletti volt császári vadászkastély óvóhelyére vitték, ahonnan Mariazellen keresztül Atterseebe, végül a szomszédos Mattsee községbe kerültek.
19. Hétfő
A Budapest Nemzeti Bizottság felállította a fővárosi igazolóbizottságokat, amelyekbe a négy koalíciós párt, a Magyar Kommunista Párt (MKP), a Szociáldemokrata Párt (SZDP), a Független Kisgazdapárt (FKGP), a Nemzeti Parasztpárt (NPP) és a szakszervezet delegált tagokat. A polgári politikai erők kiszorításának érdekében a Polgári Demokrata Párt (PDP) képviselői már nem kaptak helyet a bizottságokban.
Gheorghe Vlădescu-Răcoasa román nemzetiségügyi miniszter a Magyar Népi Szövetség két vezetője, Kurkó Gyárfás és Bányai László kíséretében meglátogatta a Brassó melletti földvári és a hídvégi internálótábort. A miniszter ígéretet tett, hogy a foglyok szabadon bocsátását mihamarabb elkezdik. Ezen internálótáborokba az erdélyi magyar férfiakat mint „vélelmezett ellenséget” zárták, vagyonukat sok esetben zárolták, a romániai földosztásból pedig kimaradtak. Mivel a táborok felszámolása nagyon lassan haladt, a magyarok további joghátrányokat szenvedtek.
21. Szerda
A Ferenc József (ma: Szabadság) híd és a Margit híd roncsaira épített szovjet pontonhidakat megnyitották a polgári forgalom előtt. A hidakat 8–16 óra között lehetett használni, minden áthaladónak igazolnia kellett a személyazonosságát.
22. Csütörtök
Tito utasítást adott a vajdasági magyarokból szervezett partizánzászlóalj, a Petőfi-brigád felszámolására.
23. Péntek
A német csapatok végleg feladták Székesfehérvárt, a Vörös Hadsereg elfoglalta Veszprémet.
A nyilasok által működtetett Vezérkari Főnökség III. különbírósága Bukovinszky János és Harsányi Jenő ellenállókat halálra, Sinka Pétert és Blaskovics Lászlót súlyos börtönbüntetésre ítélte. A szintén vád alá helyezett Rajk Lászlót és feleségét, Földi Júliát felmentették.
24. Szombat
A szovjet csapatok támadást indítottak a Felvidék déli részén és Észak-Dunántúlon. Balmazújvárosban megkezdődött 3400 holdnyi földterület felosztása.
25. Vasárnap
Budapesten megjelent a Magyar Kommunista Párt központi napilapja, a Szabad Nép, amelynek főszerkesztője Révai József, felelős szerkesztője Horváth Márton volt.
Erdélyben feloszlatták a földvári internálótábort, de a foglyok szabadon bocsájtása elhúzódott. A táborban körülbelül 1500 magyar raboskodott ártatlanul.
A budapesti népösszeírás adatai szerint az „izraeliták” száma 86 910 fő volt a fővárosban.
Megindult a forgalom az ideiglenesen helyreállított Déli összekötő vasúti hídon.
26. Hétfő
Debrecenben Vorosilov marsall elnökletével megtartotta első ülését a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság.
Jászberényben, a méneskari laktanyából kialakított hadifogolytáborban megalakult az Ideiglenes Nemzeti Kormány második harcoló – igaz, egyelőre fegyver nélküli – alakulata, az 1. honvédkerület területén való szervezés miatt 1. (hadrendi számú) hadosztály, amelynek magvát a Budai Önkéntes Ezred további harcot vállaló tagjai alkották.
Pápa szovjet kézre került.
27. Kedd
Magyarországot ezen a napon érte az utolsó légitámadás. A nyugati szövetségesek Szombathelyt bombázták.
Megjelent a Nemzeti Parasztpárt központi napilapja, a Szabad Szó, amelynek főszerkesztője Darvas József lett.
28. Szerda
A szovjet katonák bevonulásakor, legyengült fizikai állapotának köszönhetően rosszullét következtében meghalt Répceszentgyörgyön Mikes János nyugalmazott szombathelyi püspök.
A Vörös Hadsereg elfoglalta Győrt és Komáromot, a német csapatok visszavonultak Garam menti állásaikból, és felrobbantották a komáromi Duna-hidat.
A szovjet csapatok megkezdték az Egyesült Izzó (Tungsram) berendezéseinek leszerelését, két hónap alatt csaknem hétszáz vagonnyi gépet és árut szállítottak el.
A Törvényhozók Nemzeti Szövetsége utolsó ülését tartotta Sopronban.
29. Csütörtök
A zalaegerszegi pályaudvaron megsemmisült a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményének nagy részét szállító vonatszerelvény.
Életének 61. évében váratlanul meghalt Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek. Az elkövetkező napokban Grősz József kalocsai érsek hívta össze a Római Katolikus Püspökkari Konferenciát.
A debreceni kormány javaslatára ünnepélyes keretek között megkezdődött a földosztásról szóló rendelet végrehajtása Pusztaszeren.
Befejeződött az újjászervezett Budapesti Nemzeti Bizottság kétnapos ülése. A bizottság elnökévé Szakasits Árpádot (SZDP) választották.
Ismét nagyobb lendületet vett a főváros polgári lakosságának elhurcolása. Hátszegi-Hatz Ottó vezérkari ezredes, Budapest szovjet városparancsnoka mellé rendelt összekötőtiszt e napon kelt jelentésében a következőket írta: „4-5 nap óta Budapesten ismét tömegesen hurcolják el a férfilakosságot. Egyes épülettömböket körülzárnak és a férfiakat 18–50 évig állítólag igazoltatás céljából először az NKVD parancsnokságokra, majd ismeretlen helyre viszik. Az elhurcoltak közül csak kevesen térnek vissza otthonukba. Kérek sürgős intézkedést a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnál.”
Szálasi Ferenc és több mint 200 társa vonattal menekült Kőszegről Dél-Németországba. A nyilas kormány tagjai hamarosan nyugati fogságba kerültek. Nyugatra menekítették a Szent Koronát is, a koronázási ékszerekkel együtt.
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeletet adott ki az Országos Gazdasági Tanács felállításáról. Elnökének Oltványi Imrét (FKGP), a Magyar Nemzeti Bank elnökét, főtitkárának Antos Istvánt (MKP) nevezték ki.
A szovjet csapatok elfoglalták Zalaegerszeget és Szombathelyt. Az egyik soproni légitámadás áldozata lett Csik Ferenc úszó, örökös magyar bajnok, olimpikon.
30. Péntek
Egy részeg szovjet katona halálosan megsebesítette Apor Vilmos győri püspököt, aki megtagadta, hogy kiszolgáltassa a Püspökvárba menekült nőket a garázdálkodóknak. A püspök április 2-án belehalt sérüléseibe.
Közúton és vasúton útnak indították Brennbergbányáról Ausztria felé a deportált zsidóktól összerabolt vagyontárgyakat (a szállítmány több mint 100 ládában és 2 vaskazettában aranyat, drágaköveket és igazgyöngyöt, 1500 ládányi ezüsttárgyat, 3000 szőnyeget, festményeket, műtárgyakat és más javakat tartalmazott).
Megjelent a Független Kisgazdapárt központi napilapja, a Kis Újság, amelynek felelős szerkesztője Dessewffy Gyula volt.
Megindult a bukaresti rádió napi egyórás magyar nyelvű adása.
31. Szombat
A szovjet csapatok megkezdték a bécsi térséget védelmező Margit-vonal nyugati szektorának áttörését. Hermann Balck, a 6. német hadsereg parancsnoka elrendelte a hadserege területén tartózkodó magyar csapatok lefegyverzését, és ugyanerre tett javaslatot a hasonló szintű német parancsnokoknak. László Dezső vezérezredes, az 1. hadsereg parancsnoka önhatalmúlag átvette az Ausztria területén tartózkodó, vagy oda tartó magyar csapatok feletti parancsnokságot.
Szentgotthárdról útnak indult Ausztriába a Szépművészeti Múzeumból Csánky Dénes kormánybiztos felügyelete alatt evakuált műkincseket szállító vasúti szerelvény.