1. Péntek
Az 1945. évi CDVII. törvény értelmében – az 1945. február 6-i nemzetiségi statútum alapján – Kolozsvárott felállították a Bolyai Magyar Tannyelvű Állami Tudományegyetemet. A Románia által 1947. február 10-én aláírt párizsi békeszerződés után azonban a román hatóságok fokozatosan felszámolták a régi magyar intézményeket, így az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) és az Erdélyi Múzeum Egyesületet (EME) is. A Bolyai ugyanakkor 1959-ig működhetett.
3. Vasárnap
Az Szlovák Kommunista Párt rimaszombati területi konferenciáján hat dél-szlovákiai járás küldöttjei határozatban követelték a déli határvidék „magyartalanítását” és szlovákokkal történő betelepítését.
4. Hétfő
Virág Ferenc pápai trónálló, pécsi megyéspüspök Tedeumot rendelt el a háború befejezése alkalmából.
5. Kedd
A magyar kormány szóbeli jegyzékben kérte a Szövetséges Ellenőrző Bizottságtól, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a néhány nappal korábban, május 30-án Somogy vármegyében összeszedett és elhurcolt férfiak – csak a Marcali járásból 650 fő – szabadon bocsátása érdekében.
Az Szlovák Nemzeti Tanács 50/1945. számú rendeletével kimondta az „államilag megbízhatatlan” személyek Szlovákia területén található minden vagyonának lefoglalását és úgynevezett nemzeti gondnokság alá helyezését.
6. Hétfő
A Szlovák Nemzeti Tanács 52/1945. számú rendeletével „a magyar állam által ideiglenesen megszállt területen” hatálytalanította az első csehszlovák földreform alá eső ingatlanok 1938. november 1-je után történt valamennyi átruházását.
8. Péntek
A Vörös Hadsereg Pozsonyban és az ausztriai Laa an der Thaya városában átadta a munkaszolgálatos-hadifogoly alakulatként működött 3. magyar vasútépítő dandárt a Magyar Honvédségnek. A dandár fennállása során emberállományának közel harmadát elvesztette.
9. Szombat
A magyar kormány a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz intézett szóbeli jegyzékében tiltakozott a csehszlovákiai magyarok kiutasítása és internálása ellen. Tiltakozott továbbá Esterházy János letartóztatása és a Magyar Párt pozsonyi szervezetét vezető Neumann Tibor internálására ellen is.
Megalakult a Magyar–Szovjet Művelődési Társaság, elnöke Zilahy Lajos, főtitkára Háy Gyula lett.
A Vörös Hadsereg Losoncon és Lónyabányán átadta az 1. magyar vasútépítő hadosztályt a Magyar Honvédségnek. A munkaszolgálatos hadifogoly-alakulat közel 40%-os emberveszteséget szenvedett el működése során.
14. Csütörtök
A Népbíróságok Országos Tanácsa másodfokon életfogytiglani fegyházra ítélte Meskó Zoltánt, a Magyar Nemzeti Szocialista Földműves- és Munkás Párt alapítóját. A Budapesti Népbíróság ítélete alapján kivégezték Bokor Dénest, a városmajori gyilkosságokban részt vevő nyilasok egyik vezetőjét.
A csehszlovák belügyminiszter az 1945. május 23-i kormányhatározat alapján a prágai kormány elé terjesztette „az idegen lakosság kitelepítéséről és a belső telepítésről” rendelkező elnöki dekrétum tervezetét, amely törvényerőre kívánta emelni a német és magyar lakosság kitelepítését az országból.
15. Péntek
Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök és Kliment Vorosilov marsall, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke aláírta a magyar–szovjet jóvátételi egyezményt. A szerződés értelmében Magyarország kötelezettséget vállalt, hogy 1951. január 20-ig bezárólag összesen 200 millió dollár értékű árut és nyersanyagot szállít a Szovjetuniónak.
A hónap közepén a több mint 30 ezer fősre duzzadó sopronkőhidai hadifogolytábor túlzsúfoltságának csökkentése érdekében, valamint a kialakult járványok miatt Sopronhorpácson újabb hadifogolytábort nyitottak.
16. Szombat
Edvard Beneš beszédében kijelentette: Csehszlovákiának megoldást kell találnia a német és magyar kisebbség kérdésében. Kifejtette, hogy ha nem távolítják el őket az országból, ugyanazokat a háborúhoz vezető bűnöket követik majd el, mint annak idején a szudétanémetek, akik belülről gyengítették Csehszlovákiát.
A New York Herald Tribune kommentárjában így írt az előretörő szovjet csapatokról: „A Vörös Hadsereg gyakorlatilag Európa és a fél világ felszabadító hadserege abban az értelemben, hogy e hadsereg nélkül és az óriási áldozatok nélkül, amelyekkel az orosz nép e hadsereget támogatta, a nácizmus kegyetlen igája alóli felszabadulás egyszerűen lehetetlen lett volna.”
17. Vasárnap
A Magyar Közlöny 1945. évi 54. számában közzétették a fasiszta irányú és szovjetellenes könyvek, filmek, zeneművek első jegyzékét. A mozifilmek nemcsak tartalmuk, hanem a színészek politikai megítélése miatt is listára kerülhettek.
19. Kedd
A honvédelmi miniszter háborús bűnösként megfosztotta rendfokozatától és elbocsátotta Jány Gusztáv vezérezredest, aki a doni katasztrófa idején a 2. magyar hadsereg parancsnoka volt.
Edvard Beneš kiadta a cseh országrészekben hatályos, 16/1945. számú, úgynevezett retribúciós dekrétumát „a náci bűnösök, az árulók és segítőik megbüntetéséről, valamint a rendkívüli népbíróságokról”. Megjelent továbbá a 17/1945. számú dekrétum a Nemzeti Bíróságról. A csehszlovák kormány jóváhagyta a németek és magyarok csehszlovák állampolgárságtól megfosztó elnöki dekrétumtervezetét is.
20. Szerda
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány ismét a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet képviselőihez fordult, kérve, hogy szüntessék meg Magyarország hadizóna-státuszát. A hadműveleti záróvonalat a Vörös Hadsereg ugyanis 1944 őszétől nem helyezte nyugatabbra, így az ország területének túlnyomó részén lényegében fennmaradt a szovjet katonai közigazgatás. A szovjetek ily módon teljes ellenőrzést gyakoroltak a kommunikációs rendszer és a közlekedés felett. A kormány kérte továbbá, hogy a Vörös Hadsereg hagyjon fel a gyárak leszerelésével és áruk ellentételezés nélküli elszállításával, a vasutak és a posta feletti rendelkezést pedig adja át a magyar hatóságoknak.
21. Csütörtök
A 138000/1945. B. M. számú titkos rendelettel Erdei Ferenc belügyminiszter felhatalmazta a politikai rendőrséget, hogy bírósági ítélet nélkül is internálhat, amelyet az illetékes területi Politikai Rendészeti Osztály vezetőjének javaslatára a főkapitány rendelhet el.
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 3630/1945. M. E. számú rendelete a zsidótörvények alapján megvont italmérési engedélyek visszajuttatásáról, az üzleti berendezés és felszerelés értékének megtérítéséről intézkedett.
Edvard Beneš kiadta a „a németek, a magyarok, valamint a cseh és a szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és haladéktalan elosztásáról” szóló, 12/1945. számú dekrétumát, amely a cseh országrészekben lett azonnal hatályos.
23. Szombat
Mivel Csehszlovákia még nem szerezte meg a nagyhatalmak hozzájárulását a nem szláv lakosság kitelepítéséhez, a belügy-, a külügy- és a nemzetvédelmi miniszter alkotta kormánybizottság a kormány utasítására átdolgozta a németek és a magyarok elűzéséről és a belső telepítésről szóló, előkészület alatt álló elnöki dekrétumot, kihagyva belőle a kitelepítésre vonatkozó kitételeket.
24. Vasárnap
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés kiegészült a dunántúli képviselőkkel. A 498 nemzetgyűlési képviselő pártok szerinti megoszlása a következő volt: Magyar Kommunista Párt (MKP) 33,53%, Független Kisgazdapárt (FKGP) 24,70%, Szociáldemokrata Párt (SZDP) 25,30%, Nemzeti Parasztpárt (NPP) 8,43%, Polgári Demokrata Párt (PDP) 4,22%, pártonkívüliek 3,82%. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 160 képviselőt hívott be a Dunántúlról, összetételük szerint az FKGP 51, a MKP 41 (ebből 8 szakszervezeti), az SZDP 45 (ebből 12 szakszervezeti), az NPP 20, a PDP pedig 3 képviselőt küldött.
25. Hétfő
A Nyíregyházi Népbíróság háborús bűntett, háborús uszítás és szovjetellenes tettek miatt Túróczy Zoltánt, a tiszai evangélikus egyházkerület püspökét 10 évi fegyházbüntetésre ítélte.
26. Kedd
San Franciscóban a nemzetközi konferencia résztvevői egyhangúlag elfogadták és aláírták az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) alapokmányát.
28. Csütörtök
A politikai rendőrség javaslatot tett a gazdasági rendőrség felállítására.
29. Péntek
A Szovjetunió és Csehszlovákia képviselői Moszkvában megállapodást írtak alá Kárpátalja Szovjetunióhoz csatolásáról. A szerződés szerint Kárpátontúli Ukrajna egyesült „ősi hazájával”, Ukrajnával.