1. Vasárnap
Az igazságügy-miniszter elrendelte, hogy a népügyészség minden nyomozást megszüntető határozatot, a népbíróság pedig minden felmentő ítéletet köteles megküldeni az illetékes politikai rendőrségi osztálynak. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány kiadta 3820/1945. M. E. számú rendeletét az 1710/1945. M. E. számú rendelet 2. §-ának 5. pontja alá eső személyekre vonatkozó intézkedésekről és a Népgondozó Hivatal hatáskörének kiterjesztéséről. A rendelet a német lakosság nemzethűség szempontjából való átvilágítását írta elő. Elrendelte, hogy háromtagú járási bizottságokat állítsanak fel. Öt kategóriát határozott meg: 1. Hitlerista szervezetben vezető szerep; 2. Hitlerista szervezetbeli tagság (az a személy is ide tartozott, aki felvette németes hangzású nevét); 3. Hitlerista szervezet szimpatizánsa; 4. Hitlerista szervezetnek nem volt tagja, szimpatizánsa; 5. Hitlerista szervezettel szemben álló. Az első kategóriába soroltak büntetése vagyonelkobzás és internálás volt, a másodiké vagyonelkobzás és munkaszolgálat. A harmadik csoportba tartozók kötelesek voltak eltűrni, hogy a Népgondozó Hivatal rendelkezése szerint az ország más részén levő ingatlanra cseréljék el ingatlanukat. A negyedik kategóriába soroltak szükség esetén kötelesek voltak az elköltöztetetteket vagy összeköltöztetetteket házaikba befogadni. Az igazolási eljárásokat a Népgondozó Hivatal 68 járási bizottsága végezte. 1945. november 10-ig 96 községben fejezték be működésüket és 69 520 személyt vizsgáltak meg. 10%-uk Volksbund-vezetőnek vagy SS-katonának, 28%-uk Volksbund- vagy Hitlerjugend-tagnak, 32%-uk Volksbund-támogatónak, 30%-uk pedig sem vezetőnek, sem tagnak, sem támogatónak nem minősült.
2. Hétfő
Újraindult az autóbusz-közlekedés Budapesten. Az első járat a Gellért tér és az Apponyi tér (előtte: Kígyó tér; utána: Felszabadulás tér; ma: Ferenciek tere) között közlekedett.
3. Kedd
A csehszlovák kormány nevében Vladimír Clementis külügyi államtitkár jegyzékben kérte a szövetségeseket, hogy a közelgő potsdami értekezleten tűzzék napirendre a német és a magyar kisebbség kitelepítésének kérdését. A szöveg szerint a kitelepítés 2–2,5 millió németet és mintegy 400 ezer magyart érintett volna. A prágai kormány már ekkor felvetette, hogy magyar–szlovák relációban elképzelhető lenne egy lakosságcsere, mert Magyarországról – mint állították – 345 ezer szlovák kíván áttelepülni Szlovákiába. (Amikor a lakosságcsere-egyezményt aláírták, valójában ennek a létszámnak csupán a töredéke akarta elhagyni Magyarországot.)
5. Csütörtök
Gyöngyösi János külügyminiszter a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnak szóló hivatalos jegyzékben a kitelepítendő magyarországi németek véglegesnek tekintett számát 200 ezer főben állapította meg.
6. Péntek
A Vörös Hadsereg átadta a magyar hatóságoknak a szénbányák felügyeletét.
7. Szombat
Révész Imre tiszántúli református püspök Bereczky Albertnél, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkáránál járt közben a letartóztatott és internált lelkipásztorok ügyében.
8. Vasárnap
A Szlovák Nemzeti Tanács Oktatás- és Népművelésügyi Megbízotti Hivatala kiutasított Csehszlovákia területéről minden olyan nem csehszlovák állampolgárságú magyar lelkészt, akit 1938. november 2-a után helyeztek valamely szlovákiai egyházközségbe.
9. Hétfő
A 20165/1945. B. M. I. számú rendelet előírta az egyesületek – köztük a vallásfelekezeti egyesületek – felülvizsgálatát.
10. Kedd
A Független Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt vezetői a két párt együttműködéséről folytattak megbeszélést.
15. Vasárnap
Zöld Sándort Farkas Mihály váltotta a belügy politikai államtitkári tisztében. Mindketten a Magyar Kommunista Párt tagjai voltak. A rendőrség felügyeletét is ellátó Zöld leváltására azután került sor, hogy a minisztérium nem volt hajlandó információt adni a gyömrői gyilkosságok ügyében folytatott nyomozásról.
A még az 1. bolgár hadsereg őrizetében lévő – a szovjet szerveknek még át nem adott – 6 905 magyar hadifogoly közül ezer főnyi, koránál vagy testi törődöttségénél fogva munkára alkalmatlan személyt szabadon bocsátottak.
16. Hétfő
Az Egyesült Államokbeli Los Alamos közelében (Új-Mexikó) sikeres kísérleti atomrobbantást hajtottak végre.
17. Kedd
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió megbízottainak részvételével, 1945. június 17. – augusztus 2. között, Potsdamban tartott értekezlet kimondta: a nácizmust fel kell számolni, a háborús bűnösöket meg kell büntetni, továbbá gondoskodni kell arról, hogy Németország többé ne fenyegethesse a világbékét.
Edvard Beneš kiadta „a belső telepítés egységes irányításáról” szóló, 27/1945. számú dekrétumát, amely az eredeti elképzelésekkel ellentétben a németek és a magyarok kitelepítéséről nem rendelkezett.
19. Csütörtök
Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas akadémikus elnökletével megalakult az Országos Köznevelési Tanács.
20. Péntek
Edvard Beneš kiadta a cseh országrészekben hatályos, 28/1945. számú dekrétumát „a németek, a magyarok és az állam más ellenségei mezőgazdasági vagyonának cseh, szlovák és más szláv földművesekkel való betelepítéséről”. A rendelet értelmében az elkobzott mezőgazdasági vagyonból földjuttatást csupán csehek, szlovákok, valamint más szláv nemzethez tartozók kérhettek.
21. Szombat
Faragho Gábor közellátásügyi, Valentiny Ágoston igazságügyi és Vásáry István pénzügyminiszter kilépett az Ideiglenes Nemzeti Kormányból. Rónai Sándor, Ries István és Oltványi Imre váltotta őket a tisztségekben.
A Magyar Izraeliták Országos Irodája kérésére a budapesti kormány szóbeli jegyzékben tájékoztatta a Szövetséges Ellenőrző Bizottságot a magyar nemzetiségű csehszlovákiai zsidók üldözéséről.
22. Vasárnap
Révai József a Szabad Népben megjelenő cikkében leszögezte: „reakciós az, aki antikommunista.”
Georgij Puskin, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet politikai tanácsadója hivatalosan közölte: a szovjet kormány a magyar kérésére hozzájárult ahhoz, hogy a Szovjetunióban lévő magyar hadifoglyok – számukat utólag 550–570 ezerre becsülték – levelezhessenek hozzátartozóikkal.
23. Hétfő
A magyar kormány újabb szóbeli jegyzékben hívta fel a Szövetséges Ellenőrző Bizottság figyelmét a Csehszlovák Köztársaságból szlovák területen keresztül hazatérő deportált magyar zsidók bántalmazására és üldözésére.
24. Kedd
Pajtás Ernő volt koronaőr ezredes útmutatása alapján amerikai katonák kiásták az ausztriai Mattsee mellett a magyar koronázási jelvényeket. Innen Augsburgba, majd Frankfurton át az egyesült államokbeli Fort Knoxba szállították őket, ahonnan csak 1978-ban kerültek ismét Magyarországra.
25. Szerda
A Szlovák Nemzeti Tanács ügyvédek és közjegyzők bírói szolgálatba való felvételét szabályozó, 82/1945. számú rendelete kimondta, hogy bírói szolgálatba csak csehszlovák állampolgárságú, szláv nemzetiségű, nemzetileg és politikailag megbízható bíró, ügyvéd és közjegyző vehető fel.
26. Csütörtök
A potsdami konferencia résztvevői felszólították Japánt a feltétel nélküli kapitulációra. A szigetország miniszterelnöke a következő napon elutasította a fegyverletételt.
27. Péntek
A székesfehérvári szovjet hadifogolytábor parancsnoksága 428, a hajmáskéri szovjet táborparancsnokság 984 rokkant, deportált, civil és 18 év alatti foglyot bocsátott szabadon.
28. Szombat
A Magyar Távirati Iroda a következőt jelentette: „Illetékes helyről közlik, hogy a szovjet hadsereg hadifogolytáboraiból ez év július 21-ig 20 124 magyar hadifoglyot bocsátottak szabadon. A szabadon bocsátott hadifoglyok egy része a magasabb, illetve az egészen fiatal korosztályokból, valamint a betegekből áll, más része olyanokból, akik mint polgári személyek kerültek a Vörös Hadsereg fogságába. […] A Vörös Hadsereg vezetői most lehetővé tették, hogy mindazok, akikről bebizonyosodott, hogy 1941 óta nem teljesítettek katonai szolgálatot, kiszabaduljanak a fogságból és visszatérjenek hozzátartozóikhoz.”
29. Vasárnap
A sopronhorpácsi hadifogolytáborból a láger parancsnoksága 2731 beteg, öreg és civil foglyot bocsátott szabadon.
30. Hétfő
A 250105/1945. VI. 3. számú belügyminiszteri rendelettel engedélyezték az 1944 őszén létrehozott Magyarországi Szabadegyházak Szövetsége működését. A szövetség tagjai többek között a baptisták, a metodisták, az adventisták, az ókatolikusok, a Keresztyén Testvérgyülekezetek, az Üdvhadsereg és a Krisztushívő Zsidók Szövetségének gyülekezetei voltak.