1. Hétfő | Újév
Hajnalban a nyilasok a Ritz-szállóbeli, a Vöröskereszt védelmét élvező irodájából elhurcolták és feltehetőleg még aznap meggyilkolták Komoly Ottót, a Magyar Cionista Szövetség elnökét, a budapesti Zsidó Mentőbizottság vezetőjét.
Pest délkeleti oldalán a szovjet csapatok eljutottak a Rákoskeresztúri temetőig, és betörtek Kispestre.
A nyilas kormány 23/1945. M. E. számú rendelete belefoglalta nyilaskeresztet a magyar állami címerbe és állampecsétbe.
2. Kedd
Megindult a Konrad névre keresztelt hadművelet. Hajnalban a IV. SS-páncéloshadtest – a 6. német és a 3. magyar hadsereg egységeinek támogatásával – a Pilisen keresztül megindította ellentámadását a Budapestet körülzáró szovjet ostromgyűrű feltörésére. A német támadás célja a Budapest és a Vértes-hegység között lévő szovjet erők szétzilálása és megsemmisítése, valamint a magyar fővárossal való kapcsolat megteremtése volt. Az SS-páncélosok sikeresen áttörték a Vörös Hadsereg védelmét, a szovjet átcsoportosítások miatt azonban a front végül megmerevedett, a német offenzíva pedig a súlyos – közel 3 ezer főnyi – veszteségek miatt kifulladt.
Meghalt Gulácsy Irén, a történelmi regényeiről híres magyar írónő, a Pesti Hírlap és az Új Idők munkatársa, amikor Budapest ostromakor lakását telitalálat érte.
3. Szerda
A Temes megyei Majláthfalván a román csendőrség letartóztatta a romániai magyarság demokratikus szervezete, a Magyar Népi Szövetség több mint ötven helybéli tagját. Az elfogottakat a szovjet katonai parancsnokság szabadította ki. Az akciónak egy magyar halálos áldozata is volt.
Január első heteiben szinte minden nap, elsősorban az esti és az éjszakai órákban folytak kivégzések a Duna partján, Budapesten. A nyilas pártházakban – különösen a XIV. és IX. kerületben – az elfogott és bekísért zsidókat meggyilkolták.
4. Csütörtök
Vajna Ernő, Budapest nyilas kormánybiztosa ismét elrendelte a nemzetközi gettó megszüntetését.
Magyarországon az Ideiglenes Nemzeti Kormány kiadta a 14/1945. M. E. számú rendeletét, amelynek értelmében a már megalakult, illetve megalakuló társadalmi jellegű nemzeti bizottságok létrehozták a helyi önkormányzati testületeket. Ezen intézmények választás nélkül, a demokratikus pártok és érdekképviseletek tagjaiból jöttek létre, ügyelve a társadalom minden rétegének arányos képviseletére. A közigazgatási tisztviselők elismerték ezeket az ideiglenes önkormányzati testületeket.
A 15/1945. M. E. számú kormányrendelet az állami alkalmazottak korábbi ténykedésének felülvizsgálatára igazolóbizottságokat állított fel. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány az egyházi személyek igazolását – a rendeletben előírt bizottságok helyett – az egyházak saját hatáskörébe utalta.
Szegeden a helyi nemzeti bizottság népbíróságot állított fel.
A nyilas kormány a közintézményeket és a közalkalmazottakat ellenőrző bírósági szervként felállította az Országos Számonkérő Irodát, amelynek vezetője Pethő Tibor lett. A nyilas kormány az 50/1945. M. E. számú rendelettel előírta, hogy a közalkalmazottak hivatali köszöntésüket a jobb kar előrelendítésével és a „Kitartás!” – „Éljen Szálasi!” jelszavak váltásával teljesítsék.
Nyilas fegyveresek meggyilkolták Gergely Győző szociáldemokrata újságírót, aki a Népszava betiltásáig az újság külpolitikai rovatvezetője volt.
5. Péntek
Nyilas fegyveresek újból megtámadták a svájci védelem alatt álló Vadász utcai Üvegházat.
Erdei Ferenc, az Ideiglenes Nemzeti Kormány belügyminisztere rendeletet adott ki arra vonatkozóan, hogy a kormány megbízottai a szovjet hatóságokkal kötött egyezmény alapján mentesítsék a szovjet katonai hatóságok által munkaszolgálatra való igénybevételre összeírtak közül azon személyeket, akik nem tekintendők németeknek. A rendelet alapján a következő egyéneket kellett mentesíteni: a nem német nemzetiségűeket; azokat, akik nem német anyanyelvűek, és nem voltak a tagjai a Volksbundnak vagy más fasiszta szervezeteknek; azokat, akik náciellenes, hazafias vagy baloldali mozgalmakban vettek részt; azokat, akik olyan magyar kulturális vagy társadalmi tevékenységet fejtettek ki, amellyel „nyilvánvalóan bebizonyították magyarságukat; vagy akik német nevűek, de zsidók. A rendelet ugyanakkor elhallgatta, hogy a munkaszolgálatot az összeírtaknak a Szovjetunióban kell végrehajtaniuk, továbbá azon tényt is, hogy az elhurcolás egyes vidékeken már hetek óta folyamatban volt. A szovjet–magyar megállapodás ellenére a kormánymegbízottak mentesítési akciói nem sok eredménnyel jártak.
6. szombat
Vajna Ernő, Budapest nyilas kormánybiztosa feloszlatta a „kisegítő honvéd karhatalmat”. A Kiska ellenállásba bekapcsolódott tagjai látszólag a nyilasokat szolgálták, valójában azonban ellenük és a náci németek ellen harcoltak. Illegális antifasiszta tevékenységük miatt (többek között élelmiszert juttattak a gettóba, hamis igazolványokat adtak ki) a feloszlatás után többeket letartóztattak.
7. vasárnap
Raoul Wallenberg svéd követségi titkár sikertelenül próbálta elérni a nyilas hatóságoknál a nemzetközi gettó felszámolásának leállítását.
Megindult a Budapest visszafoglalására indított második német támadás, a „Konrad 2” névre keresztelt hadművelet, amely Székesfehérvár térségéből indult Zámoly-Sárkeresztes irányába, január 12-én azonban ez a támadás is elakadt.
Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök másodszor fordult panasszal a megszálló hatóságokhoz, és kérte a Szovjetunióba történő deportálások leállítását.
Debrecenben megtartotta alakuló ülését a Nemzeti Parasztpárt (NPP), amelynek elnökévé Veres Pétert, főtitkárává Erdei Ferencet választották, utóbbi december óta titokban már a Magyar Kommunista Párt tagja is volt, vagyis a kriptokommunisták közé tartozott.
8. hétfő
A Vörös Hadsereg megkezdte a munkaképes korú férfi lakosság deportálását Érdről és a környező falvakról, így Diósdról, Sóskútról és Tárnokról. A hónap végére Érdről 3-4 ezer embert, a szomszédos településekről körülbelül 2 ezer embert hurcoltak el.
9. kedd
Pest peremvárosai szovjet kézre kerültek, az előrenyomuló egységek mindenhol elérték a külső (Könyves Kálmán–Hungária–Róbert Károly) körutat.
Földes László kommunista partizáncsoportja felrobbantotta az újpesti nyilasházat – aminek következtében 28 nyilas vesztette életét –, továbbá kiszabadított félszáz politikai foglyot.
10. szerda
A Magyar Kommunista Párt (MKP)kezdeményezésére – az „antifasiszta összefogás jegyében” – Debrecenben megalakult a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (Madisz) Ideiglenes Országos Vezetősége. A vezetőség tagjait az MKP delegálta, valójában ez volt a párt első kísérlete arra, hogy az antifasizmus jegyében csábítson fiatalokat a párt által ellenőrzött szervezetbe.
11. csütörtök
A Németvölgyi úti nyilas pártház fegyveresei és a Városmajor utca 37. számú házban berendezkedett nyilasok Kun András volt minorita szerzetes vezetésével lemészárolták a Budai Izraelita Szentegylet Maros utca 16. szám alatti épületben, a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alatt működő gyógyintézetének zsidó betegeit, továbbá az orvosokat, az ápolókat és az ott bujkálókat. 92-en maradtak holtan, mindössze egyetlen túlélő akadt. Más nyilas fegyveresek a nemzetközi gettó területén, a Wesselényi utcában körülbelül 45 embert agyonlőttek.
A szovjet csapatok elfoglalták a Kerepesi temetőt.
A Budapestet ostromló szovjet–román egységekből létrehozták a Budapest Csoportot (Budapestszkaja Gruppa).
12. péntek
Szálasi Ferenc utasítására Kőszegről Velembe szállították a Szent Koronát és a koronázási ékszereket tartalmazó ládát.
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány elfogadta az Erdei Ferenc belügyminiszter által beterjesztett rendelettervezetet az államrendőrség újjászervezéséről. A rendelet kihirdetésére és életbe léptetésére ugyanakkor ismeretlen okból nem került sor. A későbbiekben az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1.690/1945. M. E. számú rendelete határozott a csendőrség feloszlatásáról és az államrendőrség megszervezéséről.
A IV. SS-páncéloshadtest „Wiking” hadosztálya visszafoglalta Pilisszentkeresztet, ezzel 21 kilométerre megközelítette Budapestet. Még aznap átcsoportosították a IV. SS-páncéloshadtestet Veszprém körzetébe, hogy a III. páncéloshadtesttel együtt felkészüljön a „Konrad 3” hadműveletre, amelynek az volt a célja, hogy déli irányból közelítve felmentse a fővárosban körülzárt csapatokat.
A nyilasok kivégezték Kabók Lajos szociáldemokrata országgyűlési képviselőt, a Szakszervezeti Tanács vezetőjét.
Meghalt Molnár Farkas, az avantgárd építészet kiemelkedő alkotója.
13. szombat
A szovjetek elfoglalták a Ferencvárosi pályaudvart.
A szlovákiai Magyar Párt vezetősége elfogadta Esterházy János lemondását, és a párt élére egy öttagú direktóriumot nevezett ki.
A Tata térségéből indított „Konrad 2” német offenzíva 30 kilométerre megközelítette Budapestet, de végül kifulladt.
Gyula városában a helyi nemzeti bizottság népbíróság felállításáról határozott.
Budapesten, József körúti lakóházának pincéjében éhen halt Szabó Dezső író.
14. vasárnap
Német csapatok felrobbantották a budapesti Horthy Miklós (ma: Petőfi) hidat. Hasonló sorsra jutott két nappal később a Ferenc József (ma: Szabadság) híd, január 18-án az Erzsébet híd és a Lánchíd.
A debreceni Néplapban megjelent a Nemzeti Parasztpárt (NPP) földreformjavaslata, amelyet Erdei Ferenc korábban már egyeztetett Révai Józseffel és a Magyar Kommunista Párt (MKP) más vezetőivel.
A Kun András „páter” vezette nyilasok lemészárolták a Városmajor utcai, Bíró Dániel nevét viselő, ortodox zsidó kórház és szanatórium betegeit, orvosait és ápolónőit, összesen csaknem százötven embert.
15. hétfő
A szovjet csapatok a Boráros térig nyomultak. A Budapest Csoportból időközben kivonták, és Szlovákia területére helyezték át a 7. román lovashadtestet.
A Debreceni Nemzeti Bizottság felszólította a városban működő Igazságügyi Minisztériumot, hogy állítson fel népbíróságokat.
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány e naptól a hónap végéig a kelet-magyarországi megyék élére tizenkét főispánt nevezett ki, akik átvették a közigazgatás irányítását a szovjetek által megbízott ideiglenes vezetőktől.
A szövetséges nagyhatalmak megállapodtak a fegyverszüneti feltételekről, az okmányt Kliment Vorosilov marsall, a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) kijelölt elnöke írta alá. A tárgyalások során Zdeněk Fierlinger, a londoni csehszlovák emigráns kormány moszkvai követe megpróbálta elérni, hogy a szlovákiai magyarság háború utáni egyoldalú kitelepítése is az egyezmény része legyen.
16. kedd
A szovjet hadsereg elfoglalta Újlipótvárost, és felszabadította az ottani védett házakat. A Pesten harcoló német erők vezénylő tábornoka, Gerhard Schmidhuber vezérőrnagy német őrséget küldött a megmaradt zsidók védelmére, miután tudomására jutott, hogy a nyilasok támadást készítenek elő a gettó megsemmisítésére.
A nyilas belügyminiszter a számtalan túlkapás miatt megszüntette a nyilas Fegyveres Nemzetszolgálatot.
Megalakult a Szociáldemokrata Párt (SZDP) ideiglenes intézőbizottsága Bán Antal vezetésével.
Zdeněk Fierlinger, Csehszlovákia és Stanoje Šimić, Jugoszlávia moszkvai követe véleményezte a nyugati nagyhatalmak által elfogadott magyar fegyverszüneti szerződés tervezetét. Fierlinger megerősítette Csehszlovákia igényét a magyar nemzetiségű lakosság egyoldalú kitelepítésére, továbbá arra, hogy 1938. október 7-ét vagy november 2-át ismerjék el a Csehszlovákia és Magyarország között beállott hadiállapot időpontjaként. Šimić ragaszkodott ahhoz, hogy Magyarország adja ki a háborús bűncselekmények elkövetésével vádolt személyeket Jugoszláviának. A nagyhatalmak képviselői elutasították a magyarok kitelepítésére irányuló csehszlovák igényt. Mindkét követ azzal az ígérettel távozott, hogy országa képviselői helyet kapnak a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottságban (SZEB).
A németek felrobbantották a Ferenc József (ma Szabadság) hidat.
17. szerda
Letartóztatták Raoul Wallenberget, aki a magyar zsidóság ezreinek életét mentette meg, többek között azzal, hogy sofőrjével, Langfelder Vilmos gépészmérnökkel a gyalogosan a határ felé igyekvő, elcsigázott éhezőknek kísérelt meg élelmiszert, gyógyszert osztani, és a vagonokból is megpróbálta kiemelni, akit csak lehetett. A svéd követségi titkárt Moszkvába szállították, hiába volt írásos engedély birtokában.
A szovjet csapatok a Wesselényi utcánál elérték a budapesti gettó határát.
Péter Gábor a Magyar Kommunista Párt (MKP) vezetőitől megbízást kapott a budapesti politikai rendőrség megszervezésére.
Budapesten egy szovjet katona lelőtte Hummel Kornél katolikus hitoktatót, aki egy megtámadott leány védelmére kelt.
Az éjszaka folyamán a német–magyar csapatok kiürítették Pestet, és Budára vonultak vissza. A német műszaki alakulatok felrobbantották az utolsó két használható fővárosi Duna-átkelőt, az Erzsébet hidat és a Lánchidat, valamint a Margit híd még ép budai szárnyát.
Harci cselekmény közben nyoma veszett Gidófalvy Lajos főhadnagynak, a XIII/1. Kiska-zászlóalj parancsnokának, aki korábban megpróbálta megakadályozni a Ferdinánd híd felrobbantását.
Megindult a vasúti személyforgalom Szentes–Hódmezővásárhely–Tisza-hídfő, Orosháza–Békéscsaba, Orosháza–Szentes, Szentes–Kiskunhalas, Makó–Mezőhegyes–Kétegyháza–Elek, Mezőhegyes–Battonya, Apátfalva–Hódmezővásárhely között.
18. csütörtök
A Vörös Hadsereg birtokba vette a magyar főváros pesti oldalát. A gettó borzalmait becslések szerint körülbelül 70 ezer fő élte túl.
A Balaton és a Velencei-tó között délkelet felé, a Duna irányában megindult a Budapest felmentésére irányuló harmadik német ellentámadás, a „Konrad 3” nevű hadművelet, a német csapatok dél felől közelítették meg Budapestet.
Mivel a szövetséges nagyhatalmak között korábban vita alakult ki a magyar fegyverszüneti kérelemmel kapcsolatban a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) összetételéről és a jóvátétel mértékéről, először ezen a napon fogadták az 1945. január elejétől Moszkvában tartózkodó magyar fegyverszüneti delegációt. A küldöttség 24 órát kapott Molotov szovjet külügyi népbiztostól, hogy megtegye észrevételeit.
19. péntek
A Vörös Hadsereg elfoglalta Kassát.
A Szegedi Nemzeti Bizottság a háborús és népellenes bűnöket elkövetett személyek felelősségre vonása céljából, saját hatáskörében népbíróság felállítását rendelte el.
A Magyar Kommunista Párt (MKP) budapesti központi bizottsága a közigazgatás újjászervezéséről, a Budapesti Nemzeti Bizottság felállításáról, a főváros élelmezéséről és az üzemi bizottságok gyors kiépítéséről tárgyalt. Határoztak a rendőrségi ügyekről, valamint hosszabb személyi vita után budapesti főkapitánynak Sólyom László egykori vezérkari századost, helyettesének Kádár Jánost jelölték.
Kun András „páter” nyilas fegyveres alakulata a Városmajorban, a Csaba utca sarkán csaknem száz embert gyilkolt meg. Az áldozatokat az Alma utcai zsidó szeretetotthonból hurcolták el.
Budapesten megindult a Szabadság című napilap, koalíciós szerkesztőséggel (többek között Darvas József, Kállai Gyula, Zilahi Lajos részvételével), ám kommunista irányítás alatt.
20. szombat
Magyarország nevében Gyöngyösi János külügyminiszter, a szövetséges hatalmak képviseletében Kliment Vorosilov marsall Moszkvában aláírta a magyar fegyverszüneti egyezményt, amellyel Magyarország elismerte, hogy vereséget szenvedett a szövetséges hatalmaktól. Az egyezmény a következőket határozta meg: Magyarország hadseregét és közigazgatását visszavonja az 1937. december 31-i határok mögé; 8 hadosztállyal hadba lép Németország ellen; 300 millió dollár kártérítést fizet; feloszlatja a németbarát és fasiszta szervezeteket; elfogadja a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) felállítását, továbbá kötelezettséget vállal a háborús bűnösök felelősségre vonására, illetve a német állampolgárok internálására. Bár az ország helyzete nemzetközi jogi szempontból megváltozott, a szovjet hadsereg visszaéléseivel szembeni fellépések továbbra is eredménytelennek bizonyultak. Nem szűnt meg a magyarországi németség deportálása sem. A szovjetek Budán felállították az új magyar hadsereg első önkéntes századait.
A nyilasok Sopronkőhidán kivégezték Odescalchi Miklós herceget, az ellenállási mozgalom tagját.
Hász István római katolikus tábori püspök főpásztori körlevelet bocsátott ki a németországi kiképzésen lévő honvéd alakulatokban szolgáló római katolikus hívei számára. Körlevelében a németek melletti harc folytatására buzdított.
21. vasárnap
Tildy Zoltán vezetésével megalakult a Budapesti Nemzeti Bizottság. A testület első ülésén a kisgazdapárti Csorba Jánost a főváros főpolgármesterévé, Sólyom Lászlót Budapest rendőrfőkapitányává nevezték ki, helyettese Kádár János lett. A Magyar Kommunista Párt (MKP) Központi Vezetősége és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) Országos Vezetősége hatfős állandó, összekötő bizottság felállításában állapodott meg, amelynek feladata az országos jelentőségű politikai és gazdasági kérdések egyeztetése volt, de megőrizték önálló programjukat és szervezeti függetlenségüket.
A nyilas kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, Rajniss Ferenc elrendelte, hogy az iskolai tanulók és az egyetemi hallgatók is a jobb kar előrelendítésével és „Kitartás!” – „Éljen Szálasi!” jelszóváltásokkal köszöntsék a tanáraikat.
Szegeden zászlót bontott a Keresztény Demokrata Néppárt (KDNP) Pálffy József vezetésével.
22. hétfő
Székesfehérvár és környéke többször gazdát cserélt az 1945 eleji harcok idején. Január 22-én a német csapatok foglalták el.
Szirmai István közreműködésével megalakult a Magyar Filmkölcsönző Kft., amely biztosította a kommunista párt befolyását a filmforgalmazásban.
23. kedd
A fertőbozi vasútállomásról elindult Ausztriába az a – később második „aranyvonatként” emlegetett – vonatszerelvény, amely a Magyar Nemzeti Bank hozzávetőleg 30 tonnányi aranykészletét, devizatartalékait, közgyűjteményi javakat (az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Tudományos Akadémia értékeit), a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank aranykincsét és egyes, állami kezelésű letétállományokat, köztük különböző forrásokból származó, zsidó eredetű vagyont szállította.
Traktorgenerátorok segítségével kezdett áramot termelni a csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémművek.
24. szerda
A Magyar Kommunista Párt (MKP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) megállapodást kötött a szakszervezeti mozgalom közös újjászervezéséről. Kossa István ekkor kezdte el átszervezni a szociáldemokrata szakszervezeti mozgalmat kommunista irányítás alá.
25. csütörtök
A háborús bűnösök felelősségre vonására az Ideiglenes Nemzeti Kormány 81/1945. M. E. számú rendeletével felállította a népbíróságokat. A 24 törvényszéki székhelyen az öt koalíciós párt által delegált laikus tagokból és egy szakképzett bíróból álló tanácsok alakultak.
A jugoszláv katonai közigazgatás a Délvidéken e naptól kezdődően büntetőtáborba hurcolta Csurog (550 fő), Zsablya (250 fő) és Mozsor (60 fő) község magyar lakosságát. Az elhurcoltak minden vagyonát elkobozták.
26. péntek
Megalakult az államfői jogok egy részét gyakorló Nemzeti Főtanács, amelynek elnöke Zsedényi Béla, az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke, tagjai Dálnoki Miklós Béla, az Ideiglenes Nemzeti Kormány elnöke és Gerő Ernő lettek. A Nemzeti Főtanács megalakításáról az Ideiglenes Nemzeti Kormány 59/1945. M. E. számú rendelete határozott.
Kudarccal végződött a „Konrad 3” nevű offenzíva, amelynek során a német csapatok január 25-én Kelenföldig, valamint Dunapentelénél a Dunáig jutottak.
A Vörös Brigád nevű partizáncsoport 11 tagját (Absolon Saroltát, Bauch Sándort, Braun Évát, Dálnoki Nagy Ferencet, Fuhimann Vilmost, Körösi Ferencet, Németh Irént, Nyeste Kálmánt, Rónai Ferencet, Varga Ernőt és Varga Károlyt) csendőrök végezték ki a budai várban.
A fővárosba érkezett Tömpe András, akit Erdei Ferenc belügyminiszter Debrecenben bízott meg a Magyar Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztálya (PRO) megszervezésével. Tömpe az Andrássy út 60-at szerette volna székhelyül, de oda Péter Gábor, a politikai rendőrség kommunisták által dezignált, egyelőre beosztás nélküli vezetője be sem engedte.
A Magyar Kommunista Párt (MKP) Budapesten működő Központi Bizottsága ötfős titkárságot választott, tagjai a következők lettek: Gerő Ernő, Kossa István, Kovács István, Révai József és Vas Zoltán.
27. szombat
A Belügyminisztérium Politikai Nyomozóosztálya ideiglenes elnevezéssel Tömpe András is az Andrássy út 60-ban kezdte működtetni az általa vezetett politikai rendőrséget.
A Budapesti Nemzeti Tanács határozatot hozott a Budapesti Néptörvényszék (később: Budapesti Népbíróság) felállításáról. A Népbíróság már a határozat előtt is működött: december 22-én az Ideiglenes Nemzeti Kormány nyilatkozatában vállalta a háborús bűnösök bíróság elé állítását, majd a január 20-án megkötött fegyverszüneti egyezmény a nyilatkozatot ugyancsak megerősítette. A január 27-én kiadott határozat a 81/1945. M. E. számú rendeletben emelkedett törvényerőre február 5-én.
Megkezdődött a termelés a csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémművekben.
A Fertő-tó melletti Balf községben meggyilkolták a zsidóként munkaszolgálatot teljesítő Szerb Antal írót, irodalomtörténészt.
28. vasárnap
A Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ vezetőjévé Oltványi Imrét (FKGP) nevezték ki, a Közmunkatanács vezetője pedig Fischer József (SZDP) lett.
29. hétfő
Az Országos Demokrata Arcvonal (a kommunisták vezette román népfront) nyilatkozatában elítélte a Maniu-gárda által 1944 őszén elkövetett kegyetlenkedéseket. 1944 novemberétől 1945 márciusáig Erdély északi részén az úgynevezett Észak-Erdélyi Köztársaság állt fenn, amelyben a közigazgatást a helyi magyar és román lakosok vették a kezükbe szovjet katonai ellenőrzés alatt. A megszálló csapatok mellett megjelentek a román gárdák, amelyek igen súlyos atrocitásokat követtek el a magyar lakossággal szemben.
30. kedd
Megjelent az Ideiglenes Nemzeti Kormány toborzási felhívása. A fegyverszüneti okmányban foglaltak alapján megkezdték az új magyar honvédség első hadosztályainak megszervezését. A Magyar Kommunista Párt (MKP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) együttes javaslatot terjesztett elő az új magyar hadsereg megszervezésére.
A Szovjetunióból Debrecenbe érkezett Rákosi Mátyás. A kommunista politikust a Tanácsköztársaság alatti tevékenysége miatt 1935-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, és csak azzal a feltétellel engedték szabadon öt évvel később, ha azonnal a Szovjetunióba távozik. Itt a magyar kommunista emigráció egyik vezéralakja és a moszkvai Kossuth Rádió egyik szerkesztője lett. Hazatérése után a Magyar Kommunista Párt elnökévé választották.
31. szerda
A Budapesti Nemzeti Bizottság Szabó Ferencet nevezte ki a „népbíróság ügyészévé”. Ő terjesztette be a keretlegények elleni vádiratot, amelyben Rotyis Józsefet és Szívós Sándort 124 rendbeli gyilkossággal vádolták meg. Az első népbírósági halálos ítélet végrehajtására, vagyis az akasztásra február 4-én került sor az Oktogonon.
A nyilasok a visszafoglalt Székesfehérvárról Várpalotára hurcoltak 118 cigány származású személyt, akiket a város határában legyilkoltak, és tömegsírba temettek.
Az Egyesült Államok kormánya bejelentette, hogy a háború után a győztesek joga dönteni a kitoloncolásokról. A csehszlovák kormány már korábban kérte a magyarok és németek kitelepítésének engedélyezését a szövetségesektől, ám ők elutasították a német és magyar lakosság nemzetközi egyezmény nélküli, egyoldalú kitelepítését, és leszögezték, hogy az áttelepítések csakis megfelelő nemzetközi egyezmény alapján, nemzetközi ellenőrzéssel és rendezett formában hajthatók végre. Később a brit kormány is hasonlóan nyilatkozott.
A szovjet Belügyi Népbiztosság (NKVD) Bethlen Istvánt a pécsi házi őrizetből a Kiskőrösön lévő szovjet internálótáborba vitte.