1. csütörtök
A Budapesti Nemzeti Bizottság kinevezte a budapesti Operaház új igazgatóságát, amelynek tagjai Komáromy Pál, Nádasdy Kálmán és Székely Mihály lettek.
A szovjet csapatok által elfoglalt Kassán újra megkezdte működését a Szlovák Nemzeti Tanács.
A Vörös Hadsereg parancsnoksága 400 tonna élelmiszert utalt ki az éhező, kifosztott fővárosnak. Valójában ez színtiszta propaganda volt, hiszen az összes magyarországi élelmiszerraktár a szovjetek kezén volt. A január 20-án megkötött fegyverszüneti egyezmény szerint egyébként Magyarországnak kellett élelemmel ellátnia a területén állomásozó Vörös Hadsereget.
2. péntek
Hivatalosan megalakult a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai Rendészeti Osztálya, amelynek létszáma körülbelül hatvan fő volt. Vezetője Péter Gábor, helyettes vezetője Kovács János, a szovjet Állambiztonsági Népbiztosság magyar származású alezredese lett. Az osztály mindhárom csoportvezetője a Magyar Kommunista Párt (MKP) tagja volt.
A Polgári Demokrata Párt (PDP) budapesti vezetősége bejelentette a Budapesti Nemzeti Tanácsnak a párt fővárosi csoportjának megalakulását, és kérték, hogy képviselőket küldhessenek a bizottságba.
3. szombat
A magyar fegyverszünet feltételeinek szabályozására és ellenőrzésére felállított nemzetközi katonai testület, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) elfoglalta debreceni állomáshelyét. Kliment Vorosilov marsall, a SZEB elnöke is megérkezett a magyar városba, az Ideiglenes Nemzeti Kormány az Aranybika Szállóban rendezett tiszteletére ünnepi fogadást.
Budapesti Néptörvényszék néven megkezdte működését a későbbi Budapesti Népbíróság. Elnöke Major Ákos lett, akit később Szabó Ferenc követett. A bíróság első tárgyalásán halálra ítéltek két egykori keretlegényt, Szívós Sándor szakaszvezetőt és Rotyis Péter törzsőrmestert.
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány ülésén Gyöngyösi János külügyminiszter a németek deportálásával kapcsolatban megállapította, hogy a fegyverszüneti szerződés szerint a rendelkezés csakis német állampolgárokkal szemben alkalmazható. A német nemzetiségű, anyanyelvű vagy csak német nevű magyar állampolgárokat nem lehetne deportálni. A szovjet belügyi alakulatok működésük során azonban figyelmen kívül hagyták ezt az előírást.
A Magyarországon akkreditált diplomaták Angelo Rotta pápai nuncius vezetésével felkeresték Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-tábornokot, a „Budapest-erőd” parancsnokát, és megpróbálták rávenni a kapitulációra – sikertelenül.
4. vasárnap
Az Oktogonon felakasztották az előző napon halálra ítélt két keretlegényt, Rotyis Pétert és Szívós Sándort, akiket 124 rendbeli gyilkosság vádjával utaltak népbíróság elé.
A Krím félszigeti Jaltában megkezdődött Winston Churchill brit miniszterelnök, Franklin D. Roosevelt amerikai elnök és Joszif V. Sztálin szovjet vezető csúcstalálkozója.
A Szlovák Nemzeti Tanács Kassáról manifesztummal fordult Kelet-Szlovákia szlovák lakosságához. E kiáltványban egyrészt kijelölték a népi-demokratikus hatalom fő irányelveit és politikai törekvéseit, másrészt célként fogalmazták meg a magyarok és németek vagyonának lefoglalását és szlovákok közötti szétosztását.
5. hétfő
Ravensbrückben kivégezték Denise Blochot, Lilian Rolfe-ot és a magyar származású Szabó Violettát, a francia ellenállás tagjait.
6. kedd
A 200/1945 M. E. számú kormányrendelet hatályon kívül helyezte a zsidótörvényeket és a különböző jogfosztó rendeleteket.
A szovjet Állambiztonsági Népbiztosság moszkvai belső börtönében, a Lubjankán kiállított dokumentum szerint őrizetükben van a „hivatalosan” január 19-én letartóztatott Raoul Wallenberg.
7. szerda
Újra elindult a villamos Budapesten. Az első forgalomba állított járat, az 55-ös az újpesti víztorony és a Forgách utca között közlekedett.
Romániában kihirdették az úgynevezett nemzetiségi statútumot, amely arról rendelkezett, hogy a nemzetiségek szabadon használhatják anyanyelvüket (30%-os nemzetiségi lakosság esetén a közigazgatásban is), a köztisztviselők pedig nem kényszeríthetők nyelvvizsgára.
A szovjetek szabadon engedték az első magyar hadifoglyokat a ceglédi fogolytáborból. A város polgármestere Volkov Alexandr hadnagytól 106 fő 50 éven felüli, illetve 18 éven aluli foglyot vett át.
Megalakult a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Tanácsa.
8. csütörtök
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány és a szovjetek között vita bontakozott ki a fegyverszüneti egyezmény 8. pontjának értelmezése kapcsán. A kérdéses szakasz szerint Magyarországnak garantálnia kellene a magyarországi német vagyon elidegeníthetetlenségét. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) korábban a Németországban tartózkodó magyarok, valamint a Volksbund tagjainak vagyonát is ekként kezelte, azonban az Ideiglenes Nemzeti Kormány kitartott amellett, hogy az utóbbiak magyar állampolgárok, így vagyonunk megőrzése nem feladatuk. A kormány ugyanekkor tárgyalta a német állampolgárok internálásáról intézkedő 302/1945. M. E. számú rendelet tervezetét is.
A Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazdapárt, a Magyar Demokratikus Ifjúság Szövetség (Madisz), a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Győrffy István Kollégium, a Magyar Cserkészszövetség, a Keresztyén Ifjúsági Egyesület és a Soli Deo Gloria ifjúsági szervezet képviselői értekezletet tartottak az ifjúság demokratikus nevelésének feladatairól. A résztvevők megállapodtak, hogy ezentúl a Madisz funkcionáljon az ifjúsági szervezetek koordináló csúcsszerveként.
A németek által visszafoglalt Székesfehérvárott a nyilasok letartóztatták Shvoy Lajos megyéspüspököt.
9. péntek
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány összeállította a fasisztának vagy népellenesnek minősített, ezért feloszlatásra ítélt egyesületek listáját, valamint elfogadta a háborús bűnösök 1. számú kimutatását. A teljes lista 1945. február 16-án került a nyilvánosság elé.
10. szombat
A román kormány a Moszkvában megkötött szovjet–román fegyverszüneti egyezmény 8. pontjára hivatkozva létrehozta az Ellenséges Vagyonokat Kezelő és Ellenőrző Pénztárt (CASBI), és zárolta az „ellenséges, hadviselő országok” és állampolgáraik, valamint minden „védelmezett ellenség” romániai ingó és ingatlan vagyonát.
11. vasárnap
Kodály Zoltán Missa brevis című miséjét az ostrom utáni Budapest első bemutatójaként az Operaház ruhatárában adták elő.
A szovjet csapatok elfoglalták a Citadellát. Az éjszaka folyamán a budai Vár mintegy 40 ezer főnyi német és magyar védője Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-tábornok vezetésével megkísérelte a kitörést az ostromgyűrűből.
Rákosi Mátyás beszédet mondott a debreceni Aranybika szállóban, 1919 óta ez jelentette az első nyilvános magyarországi szereplését.
Ravasz László dunamelléki református püspök elsőként szólította fel bűnbánatra az egyházat.
Megjelent a jaltai nyilatkozat, amelyben a tárgyaló felek megegyeztek, hogy a három győztes ország átveszi a legfőbb hatalmat Németországban; a jóvátétel összege 20 milliárd dollár lesz, amelynek fele a Szovjetuniót illeti; Lengyelország határait – nyugati kompenzáció mellett – keleten hozzávetőlegesen a „Curzon-vonal” mentén húzzák meg; a kelet-európai kisállamokban ideiglenes koalíciós kormányokat hoznak létre a demokratikus pártok részvételével; a Szovjetunió belép a Japán elleni háborúba, valamint beleegyezését adja az ENSZ alakuló közgyűlésének összehívásához.
A Gestapo emberei a budai Várban kivégezték Kudar Lajos csendőr ezredest, az Államvédelmi Központ helyettes, Ujszászy István tábornok letartóztatása utáni tényleges vezetőjét, aki aktívan támogatta az antifasiszta ellenállást.
12. hétfő
A nyilas hadbíróság ítéletet hirdetett Sopronkőhidán a kiugrás előkészítésében szerepet játszó Magyar Királyi Honvédség tábornokai felett. Hardy Kálmán folyamőr altábornagyot halálra, dálnoki Veress Lajos vezérezredest 15 évi fegyházra ítélték, Utassy Loránd ezredest és Kuthy László vezérkari ezredest pedig felmentették. Távollétükben szintén vádat emeltek Vörös János és Faragho Gábor vezérezredesek ellen.
13. kedd
Befejeződött a 108 napig tartó Budapest-hadművelet, ezen belül maga a főváros ostroma 51 napig húzódott. A harcok során 80 ezer szovjet katona, 40–50 ezer német és magyar katona, valamint 25–40 ezer polgári személy veszítette életét. A magyar és német (hadi)foglyok száma a hivatalos szovjet adatok szerint 138 ezer főre tehető, közülük azonban mintegy 100 ezer fő magyar civil volt. A teljes magyar emberveszteség – az elhurcolt zsidókat is beszámítva – körülbelül 105 ezer főre tehető. A főváros 40 ezer épületének 74%-a megsérült, 23%-a elpusztult vagy súlyosan megrongálódott, emellett 32 363 lakás megsemmisült vagy lakhatatlanná vált.
Péter Gábor, a politikai rendőrség vezetője letartóztatta Demény Pált, a Moszkvától független magyar kommunisták vezetőjét. A párton belül Demény köré rendeződött a csepeli, kispesti, rákospalotai párttagok zöme. A „frakciózást” a kommunista párt elleni szervezkedésnek tekintették, amely elég indítéknak bizonyult letartóztatásához.
14. szerda
A Budapesti Nemzeti Bizottság felfüggesztette a büntető törvénykönyv magzatelhajtást tiltó rendelkezését, és kimondta, hogy a megfelelő engedélyek után az abortuszt ingyenesen elvégezhetik az egészségügyi intézményekben. A rendelet oka az volt, hogy a megszálló Vörös Hadsereg katonái tömegével követtek el nemi erőszakot a fővárosban is.
15. csütörtök
Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök Vas Zoltánt, a kommunista párt tagját nevezte ki az egész országra kiterjedő hatáskörrel Budapest közellátási kormánybiztosává.
Megalakult a Budai Önkéntes Ezred a kelenvölgyi iskolában, parancsnokává Variházy Oszkár alezredest nevezték ki. Az ezrednek körülbelül 2500 tagja volt, közülük a budapesti harcokban több mint 600 katona vesztette életét. Az ezred az 1945. február-márciusban szerveződő új magyar honvédség bázisa lett.
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány rehabilitálta a Tanácsköztársaság leverése után politikai okokból elítélteket. A 285/1945 M. E. számú rendelet február 27-én emelkedett törvényerőre.
Ezekben a napokban érkeztek meg a szovjetunióbeli céltáborokba – elsősorban a Donyec-medencébe (Donbasz), valamit az Urálba és a Kaukázusba – a németként deportáltak utolsó szerelvényei.
16. péntek
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány közzétette a háborús bűncselekmények elkövetésével vádolt személyek első listáját. Hivatkozva a 81/1945 M. E. számú népbíráskodásról szóló rendeletre, a listára felkerült többek között Barabás Emil, Baky László, Basch Ferenc, Báthory Hüttner János, Beregffy Károly, Hain Péter, Soós Imre, Szálasi Ferenc, Vajna Gábor, Vágó Pál, Bárdossy László, Jány Gusztáv, Werth Henrik, Ghiczy Jenő, Teleki Mihály, Sztójay Döme, Imrédy Béla, Béldy Alajos.
A Magyar Művészek Szakszervezetének kérésére Budapest Nemzeti Bizottsága megbízta Major Tamást a Nemzeti Színház és a Nemzeti Színház Kamaraszínháza, Jób Dánielt a Vígszínház és a Pesti Színház, Both Bélát az Ifjúsági Színház, Fényes Szabolcsot a Budapesti Operettszínház, Várkonyi Zoltánt a Szabad Színház, Bárdos Artúrt a Belvárosi Színház vezetésével.
Edvard Beneš, a londoni emigráns csehszlovák kormány vezetője rádióbeszédében bejelentette, hogy az új csehszlovák köztársaság nemzeti állam lesz, ezért elő kell készíteni a németek és a magyarok ügyének „végérvényes megoldását”.
A szovjet őrizet alatt dolgozó, négy zászlóaljból álló, 1. magyar vasútépítő ezred elnevezésű munkaszolgálatos alakulatot kiváló munkája elismeréseként és hatalmas, több mint 40%-os emberveszteségéért a szovjet vezetés hadosztállyá minősítette fel.
17. szombat
Takács Ferenc iparügyi miniszter rendelete alapján minden, 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztató üzemben létre kellett hozni az üzemi bizottságokat. A miniszter szerint „a gyárak tulajdonosai, vezetői és munkásai között a feltétlen megértést és összhangot csak a gyárakon belül létesített szervezet, vagyis az üzemi bizottság képes megteremteni.”
18. vasárnap
A Szociáldemokrata Párt (SZDP) megtartotta első fővárosi nagygyűlését. Szakasits Árpádot, aki korábban a zsidótörvények miatt lemondani kényszerült a párt vezetéséről, újra főtitkárrá választották. Vezetésével az 1944. március 19-e óta szünetelő Népszava újra megjelent Budapesten. A szociáldemokraták másik lapja, a Tisztántúli Népszava is megkezdte működését Debrecenben.
A magyarországi délszlávok Battonyán megalakították a Magyarországi Szlávok Antifasiszta Frontját, amely az országban élő szlovákok és délszlávok kulturális intézményeként működött.
A Magyar Kommunista Párt (MKP) kezdeményezésére megalakult a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége. A szervezet 1956-ban megszűnt, ám 1957-től Magyar Nők Országos Tanácsa néven újjászerveződve 1989 júniusáig működött.
Jászberényben, a méneskari laktanyából kialakított hadifogolytábor lakóinak töredékéből megalakult a másodikként felállított, szovjet őrizet alatt dolgozó munkaszolgálatos alakulat 1. honvéd „Rózsa Sándor” műszaki és távbeszélő-építő zászlóalj néven.
23. péntek
Befejeződött a Magyar Kommunista Párt (MKP) Központi Vezetőségének kétnapos ülése. Ekkor egyesült az MKP debreceni és budapesti vezetősége. A párt főtitkárává Gerő Ernő helyett Rákosi Mátyást választották.
25. vasárnap
A gödöllői hadifogolytáborban az ottani, jórészt civil foglyokból megalakult a szovjet őrizet alatt működő, harmadik munkaszolgálatos alakulat, 3. magyar vasútépítő dandár néven.
26. hétfő
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány három rendeletet alkotott. Az 526/1945. M. E. számú semmisnek mondta ki az 1. (1938. évi) és a 2. (1940. évi) bécsi döntőbírósági határozatot, s hatályon kívül helyezte az ország területi változásaira vonatkozó törvényeket és rendeleteket. Az 528/1945. M. E. számú kormányrendelet feloszlatta a fasiszta pártokat, egyesületeket, a katonai jellegű szervezeteket (a jogszabály egészen pontosan 25 szervezetre vonatkozik). Az 530/1945. M. E. számú rendelet a fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtótermékek beszolgáltatását és megsemmisítését írta elő.
A Debrecenből küldött belügyi részleg beolvadt a budapesti Politikai Rendészeti Osztályba. A nyomozók száma együttvéve körülbelül 500 főt számlált.
A ceglédi polgármester február 7-től 26-ig 546 – 50 éven felüli és 18 éven aluli – foglyot vett át a szovjet hadifogolytábor parancsnokság megbízottjától.
27. kedd
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány a fegyverszüneti egyezmény 1./b pontjában előírtak alapján a 302/1945. M. E. számú határozatával elrendelte a magyarországi német állampolgárok internálását.
A Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége kiadta a 4/1945. számú rendeletet „a németek, a magyarok, valamint a szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és haladéktalan szétosztásáról”. A rendelet többek között előírta az 1938. november 1-jén csehszlovák állampolgársággal nem rendelkező magyarok összes, valamint az 1938. november 1-jén csehszlovák állampolgársággal rendelkező magyarok 50 hektárt meghaladó földtulajdonának elkobzását.
A Független Kisgazdapárt (FKGP) választójogi törvényjavaslat előkészítését javasolta az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak.
Az ostrom után első alkalommal ült össze a Keresztény Demokrata Néppárt vezetősége. Főtitkárrá Barankovics Istvánt választották. A párt hónapokon át nem kapott működési engedélyt a Szövetséges Ellenőrző Bizottságtól.
28. szerda
Ezekben a napokban is zajlottak a gyömrői gyilkosságok. Krupka Jakab 1919-es direktóriumi elnök vezetésével egykori tizenkilences vöröskatonákból, direktóriumi tagokból álló különítmények szerveződtek, akik Gyömrőről és a környező falvakból csaknem 100 embert hurcoltak el, és közel 80 főt gyilkoltak meg. Az áldozatok főleg főjegyzők, jegyzők, papok, tanítók, gazdatisztek, földbirtokosok voltak, köztük Révay József író, filozófus is.
Február végére Péter Gábor politikai nyomozó apparátusa 98 főből, Tömpe Andrásé 91 főből állt, az így összesített állomány körülbelül egyharmada a Magyar Kommunista Párt (MKP) tagja volt.