1. Szerda

A MÁV elnöke a vasutasokat munkaversenyre hívta, amelynek lebonyolítására megalakult az Országos Versenybizottság.

2. Csütörtök

Befejeződött a második világháborúban győztes nagyhatalmak potsdami értekezlete. A megállapodások szerint a Szovjetunió lemondott a Ruhr-vidék nemzetközi felügyeletéről és földközi-tengeri igényeiről, cserébe a nyugati szövetségesek nem szóltak bele a szovjet övezet ügyeibe. Döntés született Lengyelország ideiglenes nyugati (az Odera és a Neisse folyó mentén húzódó), valamint a keleti (a Curzon-vonallal megegyező) határáról, Németország megosztásáról és a későbbi békeszerződések elveiről. Elfogadták a jóvátétel-fizetés kötelezettségének elvét. A Szovjetunió jóvátételként megkapta a Kelet-Ausztriában, Magyarországon és Romániában található összes német tulajdont. A kisebbségi német lakosságot illetően a XIII. pont a következőképpen rendelkezett: „A három kormány, minden vonatkozásban megvizsgálva a kérdést, elismeri, hogy a Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon maradt német lakosságnak vagy egy részének Németországba történő áttelepítésére vonatkozóan intézkedéseket kell foganatosítani. Egyetértenek abban, hogy bármilyen áttelepítés is történjék, annak szervezetten és emberséges módon kell végbemennie. […] Erről a csehszlovák kormányt, a lengyel ideiglenes kormányt és a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottságot egyidejűleg értesítik.” A szövetséges hatalmak a „német lakosság áttelepítését” Csehszlovákiában és Lengyelországban a kormányra, míg a vesztes Magyarországon a SZEB-re bízták, amely a békeszerződés életbelépéséig, 1947. szeptember 15-ig ellenőrizte a végrehajtást. 1945 és 1948 között mintegy 11 millió németet üldöztek el vagy telepítettek ki Kelet-Közép-Európából.

Megjelent Edvard Beneš csehszlovák elnök magyarokat és németeket sújtó 33. dekrétuma, amely az ország területén élő nem szláv nemzetiségeket megfosztotta állampolgárságától, így de facto kizárta őket a társadalomból.

3. Péntek

A Szlovák Nemzeti Tanács végrehajtó szerve, a Megbízottak Testülete megszüntette a magyar evangélikus egyházközségek és szeniorátusok önállóságát, vagyonukat átadta a szlovák egyházközségeknek, a magyar lelkészeket elbocsátotta, és kimondta, hogy az istentiszteletek rendszeresen csak az állam nyelvén tarthatók.

Chester William Nimitz amerikai tengernagy bejelentette, hogy B–29-es bombázók Japán és Korea minden fontos kikötőjét elaknásították, ezzel a szigetországot teljesen tengeri blokád alá helyezték.

4. Szombat

Magyarország és Ausztria árucsere-forgalmi egyezményt kötött Budapesten.

6. Hétfő

Hirosima városára egy B–29-es amerikai bombázó 8 óra 15 perckor atombombát dobott, aminek következtében mintegy nyolcvanezer fő vesztette életét.

Fjodor Markovics Makarov alezredes, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság ipari csoportjának vezetője Kliment Vorosilov marsall számára készített feljegyzésében felvázolta a magyarországi szovjet gazdasági behatolás forgatókönyvét. Ennek része a legfontosabb iparágakban vegyesvállalatok létrehozása, az ezen cégek ügyleteit biztosító közös kereskedelmi bank felállítása, valamint egy olyan szovjet–magyar gazdasági szerződés megkötése, amely biztosítaná, hogy Magyarország nyersanyagszükségletének döntő részét a Szovjetunióból szerezze be.

7. Kedd

A Vörös Hadsereg átadta a magyar államnak a csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémműveket.

A szovjet Belügyi Népbiztosság (NKVD) letartóztatta, és koholt vádak alapján a Gulág lágereiben letöltendő kényszermunkára ítélte Gábor Áront, a Magyar Vöröskereszt főtitkárát. Ezzel együtt az NKVD elvitte a Magyar Vöröskereszt Kutató és Tudósító Irodája hadifogolyosztályának nagy mennyiségű iratanyagát, mivel kendőzetlenül dokumentálta a szovjet hadifogság tényeit.

8. Szerda

A Szovjetunió hadat üzent Japánnak.

9. Csütörtök

Kliment Vorosilov marsall, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke Vlagyimir Szviridov altábornagy közvetítésével a szovjet kormány nevében felszólította az Ideiglenes Nemzeti Kormányt, hogy a potsdami konferencia döntésének megfelelően sürgősen intézkedjen 400–450 ezer német nemzetiségűnek minősített lakos Magyarországról történő kitelepítéséről. (Miután az 1941. évi népszámláláskor 477 966 személy német anyanyelvűnek, 303 527 fő pedig német nemzetiségűnek vallotta magát, a jegyzékben megadott létszám a német anyanyelvűek számán alapult.)

Délelőtt 11 órakor újabb amerikai atomtámadás érte Japánt, a célpont Nagaszaki városa volt, ahol az áldozatok száma elérte a negyvenezer főt.

11. Szombat

Zsolnán a Szlovák Kommunista Párt háború utáni első országos konferenciája megerősítette a pártvezetés korábbi állásfoglalását, amely szerint a magyarság egy részét egyoldalúan, a többieket lakosságcsere keretében kell kitelepíteni Szlovákiából.

12. Vasárnap

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége megtartotta alakulóülése Budapesten. Elnöke Szakasits Árpád lett.

13. Hétfő

A Szovjetunió Állami Védelmi Bizottsága kiadta a 9843. számú titkos határozatát, amelyben 708 ezer hadifogoly szabadon bocsátására utasította a Belügyi Népbiztosságot (NKVD). Ennek alapján Andrej Januarjevics Visinszkij, a Szovjetunó helyettes külügyi népbiztosa augusztus 16-án keltezett táviratában közölte Kliment Vorosilovval a kormányhatározatot, amely szerint a Szovjetunióban és a volt frontterületeken őrzött hadifoglyok közül bocsássanak szabadon „összesen 708 ezer főnyi [közöttük 150 ezer magyar] közkatona és altiszti állományú hadifoglyot”. A kormányhatározatként érkező utasítást október 15-ig kellett végrehajtani. Ennek hatására augusztus 22-én Vorosilov az összes hadifogoly szabadon bocsátását megígérte.

Kibővített kormányülés tárgyalta a Szövetséges Ellenőrző Bizottság, pontosabban a szovjet kormány utasítását a magyarországi német nemzetiségű lakosság kitelepítéséről, a résztvevők elvben egyetértettek a szankcióval. A belügyminisztérium az ország területén 22 gyűjtő- és internálótábor felállítását javasolta. A határozatról a Szovjetuniót jegyzékben értesítették, amelyben leszögezték, hogy a szovjet kormány kérésére a magyar kormány végrehajtja a németek kitelepítését. A jegyzék megfogalmazása, bár a dokumentum számadatot nem tartalmaz, a kollektivitás elvének elfogadására utalt.

14. Kedd

A magyar kormány jegyzéket terjesztett a három nagyhatalom elé a békekonferenciával kapcsolatos álláspontjáról. A dokumentum szerint Budapest azt tartaná célszerűnek, ha a határokat az érdekelt lakosság akaratával összhangban, a „nemzetiségi elv minél teljesebb alkalmazásával” állapítanák meg. Leszögezte, hogy a Csehszlovákia által felvetett kényszerű lakosságcsere nem lehet a nemzetiségi kérdés megoldásának alapja, Magyarország számára a népességcsere csak területi kompenzációval képzelhető el, a kisebbségek helyzetét pedig az ENSZ segítségével oldanák meg.

Július 24-től ez idáig nyolc alkalommal összesen 3790 fő beteg, rokkant, 50 év feletti vagy 18 év alatti foglyot bocsátott szabadon a szegedi repülőtéren felállított szovjet hadifogolytábor parancsnoksága.

15. Szerda

A Demokrata Néppárt kizárta soraiból főtitkárát, Barankovics Istvánt és követőit. Ez a párton belüli királypárti-konzervatív szárny győzelmét jelentette a republikánus-keresztényszociális irányzattal szemben.

16. Csütörtök

Serédi Jusztinán bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek halálát követően XII. Piusz pápa Mindszenty József veszprémi püspököt nevezte ki esztergomi érsekké.

Kliment Vorosilov marsall, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke közölte dálnoki Miklós Béla kormányfővel, hogy a jaltai konferencia határozata értelmében Magyarországon is országgyűlési választásokat kell tartani.

Ukrán milicisták megszállták a csonka Bereg vármegye területét, lefegyverezve a magyar határőrséget és a helyi rendőrséget. A kommunista párt kivételével az összes többi pártot betiltották. A Honvédelmi Minisztériumba érkező egyik jelentés szerint „a beregszászi kommunista párt erős propagandát fejt ki a megszállott területeknek Kárpát-Ukrajnához való csatolása érdekében. Ígéretek: olcsó ruha, só, cukor, petróleum, 40 pengős búza, valamint újabb földreform”. Az ukrán katonák pedig szavazójegyeket osztogattak, felszólítva a lakosságot, hogy szavazzanak „Kárpát-Ukrajnához” való csatolásukra. Végül 13 napos megszállás után, augusztus 28-án kivonultak a megszállók.

A magyar küldöttség hazaérkezett Salzburgból, ahol tárgyalásokat folytattak az amerikai megszálló hatóságokkal a magyar háborús bűnösök kiadásáról.

A csehszlovák kormány a nagyhatalmakhoz intézett jegyzékében a németek kitelepítésére vonatkozó potsdami határozatra hivatkozva reményét fejezte ki, hogy a nagyhatalmak egyetértenek majd a csehszlovákiai magyar és a magyarországi szlovák lakosság cseréjével.

17. Péntek

Vörös János honvédelmi miniszter arra kérte a Szövetséges Ellenőrző Bizottságot, hogy a Budapesten átszállított hadifoglyok közül a betegeket kórházakba vihessék, természetesen azokba a szovjet parancsnokság alatt álló intézményekbe, amelyek jogosultak az átvételükre. Továbbá azt szerette volna elérni, hogy a magyar fővároson keresztül szállított hadifoglyok a „társadalmi úton gyűjtött élelmiszer, gyógyszer stb. adományokban részesíthetők legyenek”.

18. Szombat

Hatályba lépett a magyar kormány 6650/1945. M. E. számú rendelete, amely nyolcosztályos kötelező általános iskolai oktatást írt elő. „A népiskola 1–6. és a gimnázium, illetőleg a polgári iskola I–IV. osztályai helyett általános iskola elnevezéssel új iskolákat kell szervezni.” Ugyancsak hatályba lépett a 6660/1945. M. E. számú rendelet, amely a nők számára is megnyitotta az egyetemek állam- és jogtudományi karát.

A Szlovák Partizánszövetség Besztercebányán ülésező első közgyűlése a Szlovák Nemzeti Tanácshoz intézett beadványában a magyar lakosság mielőbbi kitelepítését, a lakosságcsere megkezdését, a magyarok munkatáborokba koncentrálását és vagyonuk elkobzását sürgette. Egyúttal kifogásolta a deportálásból hazatérő magyar zsidók vagyonának visszaadását. A partizánok az úgynevezett belső telepítés keretében részt követeltek a magyarok elkobzott vagyonából. 1948 tavaszáig a Pozsony és Tornalja közötti, magyarlakta járásokba 1640 partizánt telepítettek családostól.

Budapesten megkezdődött a Szociáldemokrata Párt (SZDP) XXXIV. kongresszusa.

19. Vasárnap

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnökeként Zsedényi Béla átvette a nyilasok által nyugatra hurcolt Szent Jobbot Arthur Schoenfeldtől, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság mellett működő amerikai politikai misszió vezetőjétől.

Megkezdődött a Független Kisgazdapárt országos nagyválasztmányának budapesti ülése. Az itt elfogadott határozatok képezték a párt választási programjának alapját. Tildy Zoltánt országos pártvezérnek, Nagy Ferencet elnöknek, Varga Bélát ügyvezető alelnöknek, Kovács Bélát pedig főtitkárnak választották.

Megkezdődött a Polgári Demokrata Párt országos választmányának kétnapos ülése Budapesten.

20. Hétfő

A budapesti Szent István-napi körmeneten félmillió ember kísérte a Szent Jobbot.

Befejeződött az SZDP kongresszusa, amelyen elfogadták a párt választási programját jelentő elvi nyilatkozatot. Főtitkárrá Szakasits Árpádot, főtitkárhelyetteseivé pedig Bán Antalt és Szeder Ferencet választották.

21. Kedd

Augusztus első két-három hetében mintegy 60 ezer embert szállítottak a magyarországi hadifogolytáborokból a Szovjetunióba.

22. Szerda

Kliment Vorosilov marsall, a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke hivatalosan közölte „a Szovjetunió kormányának azt az elhatározását, hogy az összes magyar hadifoglyot szabadon bocsátják.” Mint elmondta, „a hadifoglyok tömeges hazaszállítása a napokban veszi kezdetét”.

A 2. honvédkerület képviselői 1945. május 9-től eddig a napig 4 663 főt vettek át a székesfehérvári hadifogolytáborból.

23. Csütörtök

Kliment Vorosilov marsall a választási előkészületekről tárgyalt a magyar miniszterelnökkel, az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnökével és a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front négy pártjának vezetőivel.

A Magyar Kommunista Párt (MKP) Központi Vezetősége jóváhagyta a választási intézkedéseket, körvonalazta a párt választási programját és a követendő politikát.

A Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT) 104/1945. számú rendeletében „a németek, magyarok, valamint a szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és haladéktalan elosztásáról” intézkedett. Ezzel módosította az SZNT Elnökségének február 27-i rendeletét. A jogszabály a magyarok esetében továbbra is meghagyta az 50 hektár alatti mezőgazdasági ingatlant, elrendelte ugyanakkor azon társaságok és jogi személyek mezőgazdasági vagyonának elkobzását, amelyek részvényeinek többségét magyarok vagy németek birtokolták.

25. Szombat

Pártközi értekezlet vitatta meg a választási jogszabályt. A Független Kisgazdapárt javaslatára megegyezés született, hogy csökkentik a választójogból kizártak körét. Elfogadták az MKP javaslatát, amely szerint a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjain túl minden olyan párt indulhat, amely erre engedélyt kap az Országos Nemzeti Bizottságtól. A kormány augusztus 31-én e döntéseket jóváhagyta.

27. Hétfő

Gerő Ernő (MKP) kereskedelem- és közlekedésügyi, valamint Bán Antal (SZDP) iparügyi miniszter Moszkvában a kormány felhatalmazása nélkül aláírta a magyar–szovjet gazdasági együttműködési és kereskedelmi szerződést. A megállapodás 1946 végéig 30 millió dollár értékben a magyar ipari és szállítási kapacitások ötven százalékban történő lekötését, valamint vegyesvállalatokat létrehozását, vagyis a Szovjetunió 50%-os tulajdonrészhez juttatását tartalmazta olyan magyar kulcságazatokban, mint a bányászat, az ipar, illetve a közlekedés.

28. Kedd

Rákosi Mátyás, az MKP főtitkára az angyalföldi munkásgyűlésen bejelentette, hogy az októberi budapesti törvényhatósági választáson a munkáspártok közös listán indulnak. Az MKP és az SZDP politikai bizottságai folytatták az ezzel kapcsolatos megbeszéléseket. Szeder Ferenc és Szélig Imre határozott tiltakozása és a nagy-budapesti szervezetek előző napi állásfoglalása ellenére az SZDP vezetői elfogadták a közös lista állításának kommunista javaslatát. Az MKP vezetői ugyanakkor ígéretet tettek a felmerült ellentétek megoldására.

Pálffy József pártértekezleten jelentette be a Demokrata Néppárt szakadását. A két szétváló, azonos nevű pártot Pálffy József és Barankovics István vezette.

Megválasztották az újjáalakuló Szlovák Nemzeti Tanács képviselőit a szlovákiai járási nemzeti bizottságok küldötteinek besztercebányai kongresszusán, ugyanekkor szavazták meg a prágai Ideiglenes Nemzetgyűlés Szlovákiát képviselő tagjait is. Egyik szervezetbe sem került magyar vagy német nemzetiségű képviselő.

A székesfehérvári hadifogolytáborból a honvédség képviselője augusztus 22–28. között 6100 foglyot vett át.

30. Csütörtök

25 évi emigráció után Budapestre érkezett Lukács György.